Angel of Đeath's blog: The Frist

kedd, június 29

The Frist

Hmm... Eme aprónak szánt szösszenet vala első bejegyzésem a második blogomban. Bár az első HD-n van és mindössze 2 bejegyzés szóval nemtudom számít e. Nos, ezen blog létrejöttének legfőbb oka az unalom, de mindemellett szerepet játszott az is, hogy már régebb óta terveztem egyet csak sosem valósítottam meg. Pusztán lustaságból és időhiányból.
Ezúton szeretnék gratulálni Szabinak, az én drágajó „vejemnek” 501. HD-s blog-bejegyzéséhez. Mondhatni igen szép teljesítmény.
Lassan úgyérzem nemártana aludni egy keveset tekintve, hogy itt ásítozom már vagy fél órája és majd’ leragad a szemem, ugyanis immáron több mint 17 órája töltöm az időmet a semmivel. Hihetetlen, hogy mennyire el lehet fáradni a semmittevésben o.O
Szóval, muszáj leszek aludni egy keveset mégmielőtt újból fel, kell, keljek, elkészítenem a dupla-kávémat, felöltöznöm és beindulnom Debrecenbe. Apu bejelentette tegnap este (azaz ma hajnalban) a Zolibáéktól való alkohollal túlfűtött szülinapi buliról hazaérkezvén részegen is (mostmár tudom mit akart mondani) meg most reggel immáron józanul is, hogy ma csinálunk nekem egy számlát és kapok bankkártyát ^^. Ha a 3 betűs zöld bankban végeztünk (direkt nem írom h OTP... nemkell a bújtatott reklám) már mehetek is tovább, és remélhetőleg ezúttal kivételesen nem kések el. Fruzsi és Zsike barátnőimmel nézünk nekem vmi kékes-fekete koktélruhát, aminek az alján tüll van és keresünk vörös, loknis parókát meg hosszú fekete műszempillákat, hogy teljes legyen a baba-ruhám. Igen, igen baba =P de nemám olyan baba, amelyik sír-pisil-kakil-pelusbamászkál. Én olyan félelmetes nagy szemű porcelánbaba leszek a hamarosan megrendezésre kerülő horror-esten. Nem tudom, ki, hogy van vele, én világéletemben féltem azoktól a nagy szemű merev porcelánbabáktól... Szóval remélhetőleg találunk nekem ruhát =P meg gondolom, gyártunk egypár emlékezetes beszólást és képet, amiket majd pakolhatok ide fel, növelve a bejegyzések számát, hogy egyszer énis elérjem azt a szintet, mint Szabi ^^

1 megjegyzés:

ShuzzY2010. június 30. 1:39
Köszönöm, köszönöm! :)
Amúgy nem sok az az 501. Na jó, ez így nem igaz, de remélem lesz még dupla ennyi is. Amúgy klassz a blogod kinézete, nekem nagyon bejön. Jaaa és mákod van, hogy a vejemnek szót idézőjelbe tetted! :)
Na puszika
VálaszTörlés
Válaszok

Megjegyzés hozzáadása

Laurell Kaye Hamilton válogatott sorai

„A nagy szerelem sem olyan, mint a versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart.”

„Nincs nagyobb kín, mint a szerelem. Mazochistáknak és kezdő önsorsrontóknak melegen ajánlom. Jobb híján.”

„Sem a szerelem, sem pedig a gonosz nem képes legyőzni mindent, de a gonosz cinkelt lapokkal játszik.”

„A kiábrándultságra és a cinizmusra az élet viharai szoktatják rá az embert.”

„Miért is viseljük ilyen megadással ezt a végtelen szadizmust, ami sorsnak becézi magát?”

„Mert mi a szerelem? Nemcsak általában, hanem esszenciájában? Vágy, tomboló szükség és hiány, egy űr az ember testében, amit csak a másik tölthet be, nélküle üresen kong minden.”

„A panaszkodástól a nehézségeid még nem hagynak el, legfeljebb a társaid.”

„Még, hogy oltár elé vezessenek? Engem? Akinek az élete egy okkult szappanopera és egy akciófilm keveréke? Mintha a Kriptamesék találkoznának a Rambo sokadik folytatásával a boncasztalon.”

„Ihatatlan kávé nem létezik, csak akaratgyenge ember!”

„Magamba zuhantam, mint a vajas piskóta száznyolcvan fokon.”

„Kockázataimról és mellékhatásaimról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.”

„Azt mondják, a szerelem mindent legyőz. Akik ezt mondják, hazudnak.”

„Amíg nem ismertelek, azt gondoltam, hogy az a bátor, aki nem fél. Pedig az az igazán bátor, aki retteg, de leküzdi a rettegését és megy előre.”

„A férfiak buggyantabbak, mint a kéthetes ráksaláta egy szép júliusi napon”

„Ha valaki utálni akar, akkor a fejed tetejére is állhatsz, akkor is utálni fog.”

„Arra születni kell, hogy egyetlen szóval tudjuk éreztetni valakivel: ő egy darab szar.”

„Ne kritizálj semmit, hacsak nem tudod jobban megcsinálni.”

„Van, hogy az ember megküzd a saját démonaival, és visszatoloncolja őket a mélybe. Van, hogy feladja. És van olyan is, hogy belefárad az öngyötrésbe, és inkább keres valaki mást, akit kedvére gyötörhet.”

„Csak áltattam magam, hogy elmúlt, pedig azért is nem tudtam senki mást szeretni, mert még magam elől is titokban az övé maradt a szívem.”