Pánikbetegségem újabb kellemetlen formában öltött úgymond testet. Már napok óta a kémia bejövő tesztemre készültem, 3 év anyagát nyaltam be töviről hegyire, hogy ma (azaz immáron tegnap hisz elmúlt hajnal fél 2) megírjam és minimum egy 3-ast, sikerüljön összehoznom. Világ életemben utáltam a kémiát... Semmi baj nincs vele úgymond, még a tanár is imádnivaló hisz az én drága osztályfőnököm tartja, aki egy tünemény de valahogy a kémia és én nem illünk össze. Ő nem komál engem én meg nem értem őt. De most készültem! Ugyanis mindenképp ki kell belőle hoznom a lehető legjobbat, mert apu bevezette az „Első 2-es után sehova nem mész bazdmeg!” szabályt.
Ígyhát tepertem, éjszakáztam, 3 és fél kilót fogytam de megtettem minden tőlem telhetőt. Azzal viszont ismét nem számoltam, mennyire be fogok pánikolni a doga előtt. Épp csak bementem a suliba már szarul voltam, és ahogy becsengettek szinte fénysebességgel rohantam a női mosdó irányába, hogy a hideg WC csészét rókaprémmel béleljem ki...
Ígyhát tepertem, éjszakáztam, 3 és fél kilót fogytam de megtettem minden tőlem telhetőt. Azzal viszont ismét nem számoltam, mennyire be fogok pánikolni a doga előtt. Épp csak bementem a suliba már szarul voltam, és ahogy becsengettek szinte fénysebességgel rohantam a női mosdó irányába, hogy a hideg WC csészét rókaprémmel béleljem ki...
Undorító ízzel a számban kóvályogtam ki
Gondoltam, csak megtörlöm és annyi
De Kata visszatartott, irodába rántgatott
Inci néni meglátott, tünés haza, kiáltott
Kata jöjjön velem, el ne engedjen
Anyám haza nem jön, vissza se menjen
Szóval egy órán belül itthon voltunk és délig mást se csináltunk csak Csabával meg Zsike nyuszival szórakoztunk. Szefós kis dögök, ahogy Kata mondta.
No de végülis, holnap megint suli, megint kémia és minden bizonnyal most nem fogom megúszni a tesztet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése